365 nap 1 mesekönyvért

Az idővel, és az időszervezéssel még kicsit hadilábon állok. De törekszem a fejlődésre ebben a tekintetben is. Ma azt tűztem ki célul, hogy a blogbejgyzéseimet hamarabb fogom közzétenni - nem késő este - , hogy minél többen tudjátok azt az adott napon olvasni.

Ma nagyjából az volt a program, hogy kitaláltam végre, hogy hogyan szökjön meg stílusosan Ferdinánd. Gondolkodtam azon, hogy a véletlen játsszon közre, vagy a szerencse, vagy egy személy/tárgy...vagy bármi más, de lévén a fakanálfiú igazi kis önmegvalósító a történetben,…

Ma az ólomöntést tanulmányoztam Szolnokon, a Régi Idők Terén. A mesémben lesz majd egy ólomkatona. Ezért örültem, hogy láthattam, hogyan készülnek az ólom tárgyak, és hogyan születnek az ólomkatonák.

Amint a képen látható, a semmi is lehet valami. Pl. egy színházi darab. Ma valahogy én is ezt adtam elő... a semmit. Ma nem jött a tollamra semmi... de lehet, hogy a semmi hozott egy kis pihenést, ami lehet, hogy holnap valamit teremt...mondjuk a jegyzetfüzetembe. Én legalábbis így…

Ma elfogott a nosztalgia... a korábban pályázatokra írt műveimre gondoltam. Esti olvasmánynak íme egy közülük:   http://www.meseljmindennap.hu/orban-andrea-a-bator-mezeskalacshuszar Jó olvasást!

Újabb néhány sor a jegyzetfüzetemben. :) Haladás. :)

A mai nap már sokkal jobban éreztem magam, mint tegnap. Ki is használtam a lehetőséget egy kis elmélkedésre, és persze tervezgetésre. Az előző könyvem - amelynek a borítóját a fenti képen láthatjátok - első 100 példánya majdnem teljes egészében elkelt. Néhány példány…