Vannak írók, akik teljes mértékben a képzeletükre hagyatkoznak, amikor szereplőket alkotnak. Vannak azonban olyanok is, akik az élményeiket, és az általuk ismert embereket veszik alapul, amikor létre hívják műveik karaktereit. Rám nagy hatással vannak az általam ismert, és megismert személyek, tájak, élmények, érzések stb. Gyakran szövöm bele a műveimbe a saját tapasztalásaimat.
Úgy gondolom, hogy minden okkal történik. Minden tapasztalásunk valamire tanít minket.
A műben szereplő idősödő házaspár jellemzőit már papírra vetettem korábban. Az idős bácsit a házunkban lakott, és a mai napon elhunyt szomszéd bácsihoz teszem hasonlatossá. Tőle túláradó jókedvet, és életvidámságot lehetett tanulni. Jó ember volt. Nyugodjon békében!
